Suici:)

Homályban,a magányban,ülve sötét szobában,mindenki messze elkerül,de nem vagyok egyedül.Titkot őriz az éjszaka,beburkol sötét alkonya,egedül vagyok,de még is van társam,mindenki akarta,sohase lássam.Ismerem ha arcomba csap a szél,vagy a penge a bőrömhöz ér, hogy megtegyem,ő arra vár.Én én vagyok - társam a halál. A furcsa napban csak az volt a jó, hogy vége; senki nem vágyott vissza a fényre. Vörös volt az ég; alatta bánat, embervágyak hol madárként szállnak. A furcsa napon vége lett a mának, kósza lelkek a tegnapra vártak. Tengersírba távozott a félholt; túlélő ha sírt, bizony az rég volt. A furcsa napon vége lett a létnek, órája jött régóta várt végnek. Ítéletet hoz a napon miránk a meggyilkolt, s most reánkszakadt világ...